Ballai László esszéi

Ugrás a felsorolt esszékhez, rövid részletekhez és letöltéshez:



BALLAI LÁSZLÓ: Perspektíva

Elhangzott 2009. október 9-én a Laborc Utcai Általános Iskolában a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia Alapú Oktatás című projekt nyitónapján.

Részlet az esszéből:

"... A pedagógiaelmélet sokat fejlődött az elmúlt időszakban, melyhez, vélhetőleg igazodik az oktatási gyakorlat is. Korunk igénye ez! A mai tanulók mintegy húsz százaléka diszlexiás. Régebben az e gyűjtőfogalom alá tartozó jelenségeket betegségnek, de legalábbis abnormálisnak értékelték a szakemberek, melyeket meg lehet és meg is kell szűntetni. Ám a populáció húsz százaléka nem lehet beteg – csak más. Amely a megismerést, e csodálatos élményt a porosz iskolarendszerben nem tudja megtapasztalni.

A pedagógiaelmélet sokat fejlődött az elmúlt időszakban, melyhez, vélhetőleg igazodik az oktatási gyakorlat is. Korunk igénye ez! A mai tanulók mintegy húsz százaléka diszlexiás. Régebben az e gyűjtőfogalom alá tartozó jelenségeket betegségnek, de legalábbis abnormálisnak értékelték a szakemberek, melyeket meg lehet és meg is kell szűntetni. Ám a populáció húsz százaléka nem lehet beteg – csak más. Amely a megismerést, e csodálatos élményt a porosz iskolarendszerben nem tudja megtapasztalni.

Hiszen a modernizmus, melyet fejlődésnek is neveznek, legalább annyi problémát teremt, mint amennyit megoldani vél. Mert mi az, hogy fejlődés? Thoreau mintha látta volna lelki szemeivel az emberi nem e csökevényeit, miközben a következőket írta százhatvan évvel ezelőtt:

„Találmányaink csinos játékszerek csupán, amelyek elvonják a figyelmet komolyabb dolgoktól. Javított eszközök javítatlan célra, amely célt már anélkül is túlságosan könnyű volt elérni: így példának okáért most vasút vezet Bostonba, New Yorkba. Nagy dérrel-durral mágneses távírót építünk Maine-ból Texasba; de hátha Maine-nek és Texasnak nincs is semmi fontos közlendője?… Alig várjuk, hogy alagutat fúrjunk az Atlanti-óceán alatt, és az óvilágot néhány héttel közelebb hozzuk az újhoz; de talán a legelső hír, amely az ameriakiak türelmetlenül hegyezett nagy fülébe fog jutni az lesz, hogy Adelaide hercegnőnek szamárköhögése van! ..."

A Perspektíva TXT-szöveg formátumban
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra



BALLAI LÁSZLÓ: Pro urbe et orbe

Részlet az esszéből:

"... Bejártam a világot. Legtöbbet a Római Birodalomban utazgattam. Idén megfordultam Carnuntumban, Crotonéban, Scolaciumban, Locriban, Paestumban, Pompejiben. Amikor hazatértem, büszke voltam arra, hogy a föld, ahol élek, Európa első szervezett trancsznacionális államához tartozott. És akkor eszembe jutott, hogy már vagy tíz éve nem voltam Aquincumban. Beültem az automobilba, és elutaztam a magyarországi Rómába. Nem kellett kétezer kilométert megtennem, mint Crotonéig, csak tízet. Forgalmi dugó sem volt. Tizenöt perc alatt odaértem. Miért tartott tíz évig ez a tizenöt perc? Szerkezetében hasonlóan áttekinthető római városról van szó, mint, mondjuk, a krétai Gortys vagy a ciprusi Paphos. Vagy éppen tíz esztendő romváros-járó tapasztalata kellett ahhoz, hogy Aquincumba hazatérve csak belépjek a területre, és már lássam is a szentélyt, a közfürdőt, a forumot, a tűzoltó kollégiumot? De nem csupán a jelenlegi alapfalakat, hanem a települést, képzeletem újjáépítette egykori pompájában. És mindez, a polgárváros, csupán töredéke az egykori teljes Aqunicumnak, melynek maradványai óbudaszerte láthatók. A múzeumban azután kiderült, hogy a lakótelep kőrengetegében eldugva vannak olyan római kori emlékek, amelyekről még nem is hallottam. Például a Herkules villáról. ..."

A Pro urbe et orbe TXT-szöveg formátumban
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra



BALLAI LÁSZLÓ: A médiumok és a távoktatás hatása az írásbeliségre és az irodalomra

Részlet az esszéből:

"... Az olvasás az ismeret- és örömszerzés egyedi és semmivel sem pótolható formája, mely a telekommunikációs eszközök, médiumok segítségével jelentős mértékben racionalizálható, lerövidül a háttéranyag keresésére fordított idő. Aki olvasott már könyvet, majd huzamosabb ideig silabizálta a monitort, nem csupán azért fog visszatérni a könyvhöz, mert három óra elteltével már vibrál a szeme, hanem mert közvetlen kapcsolatra törekszik e bekezdésekbe, sorokba rendeződő, kiterjedéssel rendelkező tapintható, jószagú, természetes entitással.

Voltaképpen a számítógépek és az Internet világa - ha úgy tetszik, akár mint a televízió alternatívája - az írásbeliség világa, amely a Gutenberg-galaxison, azaz a sornyomtatású szövegek olvasásának és - igaz, nem szedésnyomóval, hanem tasztatúrával történő - létrehozásának képessége. Az ősi kultúrákhoz való visszatérés metaforikus értelemben is túlzás. Az új oktatási formák éppen az írásképben is rögzíthető, tehát írás-olvasásra épülő gondolkodási struktúra nélkül értelmezhetetlenek. ..."

A médiumok és a távoktatás hatása az írásbeliségre és az irodalomra című esszé letöltése TXT-szöveg formátumban
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra



BALLAI LÁSZLÓ: A politika mint marketing

Részlet az esszéből:

" ... Szükség van-e egyáltalán vezérekre? Csányi Vilmos azt állítja, hogy az evolúció nem feltétlenül a legkiválóbb egyedek megjelenése, de mindenképpen a csoport fennmaradásának irányába hat. A humán evolúció viszont kitermelte az "egytagú csoportot", az önálló véleménykialakításra, cselekvésre képes egyént, aki az általa kialakított mikrokozmosszal mások számára is példával szolgál, anélkül, hogy uralma alá hajtaná őket. Természetesen a társadalom nem nélkülözheti az államigazgatási tisztviselőket, és az ország helyzetét vagy kisebb térséget átfogóan megítélni, és javítani képes jogalkotókat, akik hozzáértésüket, még mielőtt kormányzati döntési pozícióba kerülnének, szakmai minősítő vizsgán bizonyítják. Ha egy külföldi állampolgárságért folyamodik, akkor vizsgát kell tennie az adott ország alkotmányából. A politikusi pálya kritériumaként nincs ilyen követelmény. Az ország vezetését végző személyeknek a vállát óriási felelősség terheli, sokkal nagyobb, mint például a tehergépkocsivezetőkét. Ha valaki tehergépkocsivezető akar lenni, nagyon komoly pszichiátriai szűrővizsgálaton kell átesnie. A politikusokkal szemben ilyen követelmény sincs. Pedig ha a szakmai és a pszichiátriai szűrőn átment személyek között még mindig akadna olyasvalaki, akinek marketingpolitikusi ambíciói lennének, azzal már könnyen meg lehetne értetni, hogy lobogó szónoki képességeit olyan ügyek szolgálatába állítsa, amelyek sürgető fontosságuk okán nem csupán értelmi, de érzelmi azonosulást is igényelnének az emberektől, mint például az illegális szemétlerakóhelyek megszüntetése, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése vagy a készenléti véradók számának növelése. Akkor talán betelhetnek Milton Rokeach jósigéi:

   Egy őszinte "változás létrejöttét úgy képzeljük el, hogy az új nézet vagy a régi nézetbeli változás ... egy sor önálló aktivitást indít el, amelyek más perifériális nézetet is megváltoztatnak, miáltal a perifériális régi, és esetleg a közbülső és az elsődleges régió, belső szerveződését módosítják."

A politika mint marketing című esszé letöltése TXT-szöveg formátumban
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra



BALLAI LÁSZLÓ: A mezítelen marketing

A könyv fülszövege:

   
Mi is az a "marketing", mi a tényleges, racionális jelentése ennek a varázsszónak, melyet minduntalan hallunk és használunk? Mivel foglalkozik a marketingmenedzser, s valóban olyan fontos-e a munkája, hogy méltán tekinthetjük korunk hősének? Vagy netán valami nagy és alapvető értékválság tükröződik a marketingkultúra elburjánzásában, a mindenűvé befurakodó reklámok, a korlátlan fogyasztást az élet céljának föltüntető menedzserek szép új világában? Ballai László sok szempontból közelíti meg ezeket a kérdéseket: elemzi a marketing közgazdaságtani tartalmát (vagy tartalmatlanságát), megvizsgálja a marketing - sokszor értelmetlen - nyelvét, a filozófiatörténet szabadságeszméit áttekintve mutat rá, hogy a marketingkultúra nem a szabadság kiterjesztésének, hanem radikális szűkítésének az eszköze, a világirodalomból vett példákon keresztül mutatja be azt a lapos kufárszellemet, amely a marketing eszméjét áthatja, felhívja a figyelmet a marketing térhódítása és a földünket fenyegető ökológiai veszélyek közti összefüggésre... s végül eljut egy meghökkentő gondolatig: "A marketing, ha nem vigyázunk, totális eszmévé válhat, mely épp azért lehet pusztító hatású, mert nem vesszük elég komolyan."

*

   "Az utóbbi időben az egyik leggyakrabban hangoztatott marketingkommunikációs érv: 'mert megérdemled'. és kit látunk a reklámban? Menedzsernőt, aki hajlakkot, tusfürdőt és bonbont, valamint menedzsert, aki arcszeszt, dezodort és menedzsernőt érdemel. Soha nem tudjuk meg, hogy a bangladesi hajléktalan, a janomamo vadász, a busman gyűjtögető mit érdemel."

ISBN 963 07 6801 1
Európa Könyvkiadó, 2000. - 308 old. ; 19 cm, 1800 Ft

A mezítelen marketing esszé digitalizása jelenleg még folyamatban van.
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra