Ugrás a felsorolt esszékhez, rövid részletekhez és letöltéshez:
BALLAI LÁSZLÓ:
Perspektíva
Elhangzott 2009. október 9-én a Laborc Utcai Általános Iskolában a
TÁMOP 3.1.4. Kompetencia Alapú Oktatás című projekt nyitónapján.
Részlet az esszéből:
"... A pedagógiaelmélet sokat fejlődött az elmúlt időszakban, melyhez,
vélhetőleg igazodik az oktatási gyakorlat is. Korunk igénye ez! A mai
tanulók mintegy húsz százaléka diszlexiás. Régebben az e gyűjtőfogalom
alá tartozó jelenségeket betegségnek, de legalábbis abnormálisnak
értékelték a szakemberek, melyeket meg lehet és meg is kell szűntetni.
Ám a populáció húsz százaléka nem lehet beteg – csak más. Amely a
megismerést, e csodálatos élményt a porosz iskolarendszerben nem tudja
megtapasztalni.
A pedagógiaelmélet sokat fejlődött az elmúlt időszakban, melyhez, vélhetőleg igazodik az oktatási gyakorlat is. Korunk igénye ez! A mai tanulók mintegy húsz százaléka diszlexiás. Régebben az e gyűjtőfogalom alá tartozó jelenségeket betegségnek, de legalábbis abnormálisnak értékelték a szakemberek, melyeket meg lehet és meg is kell szűntetni. Ám a populáció húsz százaléka nem lehet beteg – csak más. Amely a megismerést, e csodálatos élményt a porosz iskolarendszerben nem tudja megtapasztalni.
Hiszen a modernizmus, melyet fejlődésnek is neveznek, legalább annyi problémát teremt, mint amennyit megoldani vél. Mert mi az, hogy fejlődés? Thoreau mintha látta volna lelki szemeivel az emberi nem e csökevényeit, miközben a következőket írta százhatvan évvel ezelőtt:
„Találmányaink csinos játékszerek csupán, amelyek
elvonják a figyelmet komolyabb dolgoktól. Javított eszközök javítatlan
célra, amely célt már anélkül is túlságosan könnyű volt elérni: így
példának okáért most vasút vezet Bostonba, New Yorkba. Nagy
dérrel-durral mágneses távírót építünk Maine-ból Texasba; de hátha
Maine-nek és Texasnak nincs is semmi fontos közlendője?… Alig várjuk,
hogy alagutat fúrjunk az Atlanti-óceán alatt, és az óvilágot néhány
héttel közelebb hozzuk az újhoz; de talán a legelső hír, amely az
ameriakiak türelmetlenül hegyezett nagy fülébe fog jutni az lesz, hogy
Adelaide hercegnőnek szamárköhögése van! ..."
A Perspektíva TXT-szöveg formátumban
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra
BALLAI LÁSZLÓ: Pro urbe et
orbe
Részlet az esszéből:
"... Bejártam a világot. Legtöbbet a Római Birodalomban utazgattam.
Idén megfordultam Carnuntumban, Crotonéban, Scolaciumban, Locriban,
Paestumban, Pompejiben. Amikor hazatértem, büszke voltam arra, hogy a
föld, ahol élek, Európa első szervezett trancsznacionális államához
tartozott. És akkor eszembe jutott, hogy már vagy tíz éve nem voltam
Aquincumban. Beültem az automobilba, és elutaztam a magyarországi
Rómába. Nem kellett kétezer kilométert megtennem, mint Crotonéig, csak
tízet. Forgalmi dugó sem volt. Tizenöt perc alatt odaértem. Miért
tartott tíz évig ez a tizenöt perc? Szerkezetében hasonlóan
áttekinthető római városról van szó, mint, mondjuk, a krétai Gortys
vagy a ciprusi Paphos. Vagy éppen tíz esztendő romváros-járó
tapasztalata kellett ahhoz, hogy Aquincumba hazatérve csak belépjek a
területre, és már lássam is a szentélyt, a közfürdőt, a forumot, a
tűzoltó kollégiumot? De nem csupán a jelenlegi alapfalakat, hanem a
települést, képzeletem újjáépítette egykori pompájában. És mindez, a
polgárváros, csupán töredéke az egykori teljes Aqunicumnak, melynek
maradványai óbudaszerte láthatók. A múzeumban azután kiderült, hogy a
lakótelep kőrengetegében eldugva vannak olyan római kori emlékek,
amelyekről még nem is hallottam. Például a Herkules villáról. ..."
A Pro urbe et orbe TXT-szöveg formátumban
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra
BALLAI LÁSZLÓ: A médiumok és
a távoktatás hatása az írásbeliségre és az irodalomra
Részlet az esszéből:
"... Az olvasás az ismeret- és örömszerzés egyedi és semmivel sem
pótolható formája, mely a telekommunikációs eszközök, médiumok
segítségével jelentős mértékben racionalizálható, lerövidül a
háttéranyag keresésére fordított idő. Aki olvasott már könyvet, majd
huzamosabb ideig silabizálta a monitort, nem csupán azért fog
visszatérni a könyvhöz, mert három óra elteltével már vibrál a szeme,
hanem mert közvetlen kapcsolatra törekszik e bekezdésekbe, sorokba
rendeződő, kiterjedéssel rendelkező tapintható, jószagú, természetes
entitással.
Voltaképpen a számítógépek és az Internet világa - ha úgy tetszik, akár
mint a televízió alternatívája - az írásbeliség világa, amely a
Gutenberg-galaxison, azaz a sornyomtatású szövegek olvasásának és -
igaz, nem szedésnyomóval, hanem tasztatúrával történő - létrehozásának
képessége. Az ősi kultúrákhoz való visszatérés metaforikus értelemben
is túlzás. Az új oktatási formák éppen az írásképben is rögzíthető,
tehát írás-olvasásra épülő gondolkodási struktúra nélkül
értelmezhetetlenek. ..."
A médiumok és a távoktatás hatása az
írásbeliségre és az irodalomra című esszé letöltése TXT-szöveg
formátumban
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra
BALLAI LÁSZLÓ: A
politika mint marketing
Részlet az esszéből:
" ... Szükség van-e egyáltalán vezérekre? Csányi Vilmos azt állítja,
hogy az evolúció nem feltétlenül a legkiválóbb egyedek megjelenése, de
mindenképpen a csoport fennmaradásának irányába hat. A humán evolúció
viszont kitermelte az "egytagú csoportot", az önálló
véleménykialakításra, cselekvésre képes egyént, aki az általa
kialakított mikrokozmosszal mások számára is példával szolgál, anélkül,
hogy uralma alá hajtaná őket. Természetesen a társadalom nem
nélkülözheti az államigazgatási tisztviselőket, és az ország helyzetét
vagy kisebb térséget átfogóan megítélni, és javítani képes
jogalkotókat, akik hozzáértésüket, még mielőtt kormányzati döntési
pozícióba kerülnének, szakmai minősítő vizsgán bizonyítják. Ha egy
külföldi állampolgárságért folyamodik, akkor vizsgát kell tennie az
adott ország alkotmányából. A politikusi pálya kritériumaként nincs
ilyen követelmény. Az ország vezetését végző személyeknek a vállát
óriási felelősség terheli, sokkal nagyobb, mint például a
tehergépkocsivezetőkét. Ha valaki tehergépkocsivezető akar lenni,
nagyon komoly pszichiátriai szűrővizsgálaton kell átesnie. A
politikusokkal szemben ilyen követelmény sincs. Pedig ha a szakmai és a
pszichiátriai szűrőn átment személyek között még mindig akadna
olyasvalaki, akinek marketingpolitikusi ambíciói lennének, azzal már
könnyen meg lehetne értetni, hogy lobogó szónoki képességeit olyan
ügyek szolgálatába állítsa, amelyek sürgető fontosságuk okán nem csupán
értelmi, de érzelmi azonosulást is igényelnének az emberektől, mint
például az illegális szemétlerakóhelyek megszüntetése, a szelektív
hulladékgyűjtés bevezetése vagy a készenléti véradók számának növelése.
Akkor talán betelhetnek Milton Rokeach jósigéi:
Egy őszinte "változás létrejöttét úgy képzeljük el,
hogy az új nézet vagy a régi nézetbeli változás ... egy sor önálló
aktivitást indít el, amelyek más perifériális nézetet is
megváltoztatnak, miáltal a perifériális régi, és esetleg a közbülső és
az elsődleges régió, belső szerveződését módosítják."
A politika mint marketing című esszé
letöltése TXT-szöveg formátumban
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra
BALLAI LÁSZLÓ: A mezítelen marketing
A könyv fülszövege:
Mi is az a "marketing", mi a tényleges,
racionális jelentése ennek a varázsszónak, melyet minduntalan hallunk
és használunk? Mivel foglalkozik a marketingmenedzser, s valóban olyan
fontos-e a munkája, hogy méltán tekinthetjük korunk hősének? Vagy netán
valami nagy és alapvető értékválság tükröződik a marketingkultúra
elburjánzásában, a mindenűvé befurakodó reklámok, a korlátlan
fogyasztást az élet céljának föltüntető menedzserek szép új világában?
Ballai László sok szempontból közelíti meg ezeket a kérdéseket: elemzi
a marketing közgazdaságtani tartalmát (vagy tartalmatlanságát),
megvizsgálja a marketing - sokszor értelmetlen - nyelvét, a
filozófiatörténet szabadságeszméit áttekintve mutat rá, hogy a
marketingkultúra nem a szabadság kiterjesztésének, hanem radikális
szűkítésének az eszköze, a világirodalomból vett példákon keresztül
mutatja be azt a lapos kufárszellemet, amely a marketing eszméjét
áthatja, felhívja a figyelmet a marketing térhódítása és a földünket
fenyegető ökológiai veszélyek közti összefüggésre... s végül eljut egy
meghökkentő gondolatig: "A marketing, ha nem vigyázunk, totális eszmévé
válhat, mely épp azért lehet pusztító hatású, mert nem vesszük elég
komolyan."
*
"Az utóbbi időben az egyik leggyakrabban hangoztatott marketingkommunikációs érv: 'mert megérdemled'. és kit látunk a reklámban? Menedzsernőt, aki hajlakkot, tusfürdőt és bonbont, valamint menedzsert, aki arcszeszt, dezodort és menedzsernőt érdemel. Soha nem tudjuk meg, hogy a bangladesi hajléktalan, a janomamo vadász, a busman gyűjtögető mit érdemel."
ISBN 963 07 6801 1
Európa Könyvkiadó, 2000. - 308 old. ; 19 cm, 1800 Ft
A mezítelen marketing esszé
digitalizása jelenleg még folyamatban van.
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra