1963-ban születtem Budapesten. Az általános iskola felső osztályait a Fazekas Mihály Iskolában végeztem. A Radnóti Miklós Gimnáziumában érettségiztem. (Itt a nevek fontosak: Fazekas, a Lúdas Matyi, Radnóti, az Eclogák költője.) 1987-ben a Külkereskedelmi Főiskolán szereztem közgazdasági diplomát. Dolgoztam a külkereskedelemben, az idegenforgalmi és vendéglátóiparban, a belkereskedelemben, majd egy angol-német ingatlanfejlesztő céget irányítottam. 1998-ban alapított saját vállalkozásomban főleg szakértőként dolgozom. Vezetői ismereteimet 2006 óta a Megérted Alapítvány kuratóriumi elnökeként kamatoztatom, amely 2007 óta alapítója és fenntartója a megváltozott megismerési funkcióval élő gyermekeket tanító Laborc Általános Iskolának. 2010. október 11-én Vasáros Andrással megalapítottam a Marczius Tizenötödike című folyóiratot, amely Petőfi Sándoros őszinteségű társadalomkritikát és az irodalom legmagasabb árjain hajózást ígér: „önmagát írja, mint a tenger,/ minduntalan újrarajzolja,/ hullám helyébe hullámot költ”.
Kiskoromtól fogva nagyon érdekeltek a művészetek, elsősorban a zene, a színjátszás és az irodalom. Játszottam amatőr kamarazenekarban, és jelentkeztem a Színművészeti Főiskolára, ahová nem vettek fel. Tizenhat éves korom óta tartom hivatásomnak az írást, 2000 óta publikálok. 2006-ban kaptam az első szakmai elismerést, mindeddig öt irodalmi díjat nyertem el. Munkásságom tengelye a történelem. A történelmi regényt a Csokonai Vitéz Mihályról szóló Rettenetes csend című művem írásakor éreztem meg:
„Az intertextualitásnak egészen sajátos módját alkalmazza tehát Ballai; prózai szövegben ennyire szabadon talán csak Esterházy »idézett« eddig – fogalmaz kritikájában Tóth Barna. – Ami még egyedibbé teszi Ballai idézéstechnikáját, az az idézett szövegek helyesírás-szempontú átírása. Nem tartja meg a szövegforrások eredeti helyesírását, de tulajdonképpen nem is javítja ki őket nyelvünk mai szempontjából helyesre – hanem egy sohasem beszélt, többé-kevésbé egységes, archaizáló hatású nyelvváltozatra írja át. Ez olyan momentum, ami egyszerre föl is kelti, de le is bontja (az írás akkori állapotát ismerők számára) a hitelesség látszatát. Fontos megjegyezni, hogy ez az álarchaizmus egyáltalán nem egyedülálló a magyar irodalomban; leginkább Móricz történelmi regényeiben találkozhatunk hasonlóval.”
Eljutottam Magyarország szabadságának, és általában a szabadságnak, mint lelkiismereti, individuális és szerelmi problémának a megismeréséhez. Ha munkámnak – a történelmi tények és a történelmet meghazudtoló vélemények könyörtelen egymásnak ütköztetésén és az irodalmi gyönyörködtetésen túl – valamelyes eredményt tulajdoníthatok, az annak a felismerése, hogy a szabadság nem holmi ideális állapot, amelyben elérése után már csak lebegnünk kell az örökkévalóságig, hanem éppen az érte folytatott állandó küzdelem. És A szabadság rabja alkotása közben az írói szabadság sajátos problémájába ütköztem. Ráby Mátyás, Jókai „Rab Rábyjának”, mint II. József harcostársának történetét akartam megírni, és a forráskutatás közben kiderült, hogy a Jókai-könyv alapjául szolgáló visszaemlékezésnek egy betűje sem igaz. Az eredeti koncepciónak pontosan az ellenkezőjét kellett megírnom.
„A kötet nagyobb részében a Jókai által is megörökített tiszta lelkű és kezű reformer, a szegények és elnyomottak védelmezője lép elénk, de bemutatja a följelentő rágalmazót is, aki elsősorban saját anyagi gyarapodása érdekében teszi, amit tesz – értékel Bistey András. – Vagyis azt az embert, akinek alakja főleg a periratokból rekonstruálható. Ez a kettősség a könyv előnyére válik, mert nem kész véleményt, ítéletet tár az olvasó elé, hanem hagyja, hogy az maga alkossa meg a saját véleményét Ráby Mátyás tevékenységéről, sőt egész életútjáról.”
Én, aki gyermekkoromban fel nem foghattam, mi a titka Walter Scott Ivanhoe-jának történelmi regényeimmel új útra léptem. „A történelmi tudatregényhez szükségeltetik a történelmi tudat – és a regényírói művészet – írja Jahoda Sándor. – Ballai ennek a kritériumnak igyekezett megfelelni. Ezt a kritériumot önmaga állította fel – magának. Bár az sem kizárt, hogy ezzel egy új műfajt teremtett, és a jövőben más, mások is inspirációt meríthet(nek) ebből. [...] Az író erénye épp ez a maiság. Hiszen a ma tekintete idézi fel igazán a múltat. Egyik kedvenc részletem például ez: »– Hogy szolgál… – Bottyán egy mozdulattal elvágja a beszélgetést. A torkot metszik el így.« Tehát a költőiség is helyet kapott Ballai regényében. Olyannyira, hogy: »Még a fűszálak is napszikrákban fürdenek.« És volt, hogy: »Lángoló tekintetek forralták a csendet. «”
És a novellák? Írói pályám mérföldkövei. A novella a lélek csodája, egyszersmind fegyelme. És a szabadságé:
„– Igen drága árat fizettünk azokért a szendvicskért – morgott Kis Tibi.
Ma már világosan látszik, hogy az az ár a szabadság adója volt, amelyet mindig, minden rendszerben meg kell fizetnie annak, aki emelt fővel akar áthaladni az alázatosan görnyedezők közt.”
Megjelent köteteim:
A mezítelen marketing (kultúrfilozófiai esszé) Európa, 2000
A kitagadott (regény) Mágus, 2003
Tajvan (regény) Mágus, 2005
Rettenetes csend (regény Csokonai Vitéz Mihályról) ANY Mélius Műhely, 2007
Megfelelt a Napnak (regény Hunyadi Mátyásról) Hungarovox, 2009
A szabadság mítosza (regény az 1848-49-es szabadságharcról) Hungarovox, 2010
Az arcmás (regény Görgey Artúrról) Hungarovox, 2011
Szerelmi dalkeringő (novellák) Hungarovox, 2012
Bem apó Erdélyországban (meseregény) Hungarovox, 2013
Az erdélyi dáma (történelmi regény) Hungarovox 2014
Magyar odüsszeia (történelmi regény) Hungarovox, 2015
A szabadság adója (novellák) Hungarovox Kiadó, 2016
A szabadság rabja (Ráby Mátyás emlékezetének regénye), Hungarovox Kiadó, 2017
Bottyán János szabadságharca (történelmi tudatregény), Hungarovox Kiadó, 2018
Megfelelt a Napnak (2. kiadás), Hungarovox Kiadó, 2018
A szerelem mítosza (versek), Hungarovox Kiadó, 2019
A védelmező (történelmi regény), Hungarovox Kiadó, 2020
Odüsszeusz a történetben – negyvenszer (novellák), Hungarovox Kiadó, 2021
Díjaim:
2006 I. díj, Debrecen város Csokonai-regénypályázata (pályamű: Rettenetes csend)
2008 honvédelmi miniszteri díj, HM-Írószövetség pályázata (pályamű: Megfelelt a Napnak)
2009 honvédelmi miniszteri oklevél, HM-Írószövetség pályázata (pályamű: A szabadság mítosza)
2010 honvéd vezérkari főnöki díj, HM-Írószövetség pályázata (pályamű: Az arcmás)
2011 honvédelmi miniszteri oklevél, HM-Írószövetség pályázata (pályamű: Rákóczi hadnagya)
2019. november 25.
Ballai László