Ballai László: Tragedia © Copyright 2007, Ballai László. Minden jog fenntartva. Megjelent az ”Ezredvég” irodalmi, művészeti és társadalomkritikai folyóirat XVII évfolyam, 4. (2007. áprilisi) számában. Ez a mű az író honlapjáról, a http://ballai.vasaros.com/ oldalról származik. A szöveg bárminemű megváltoztatása, valamint kereskedelmi célú sokszorosítása csak a szerző külön, írásbeli engedélyével lehetséges. E-MAIL: BALLAI@VASAROS.COM © 2007 VASAROS DOT COM -------------------------------------------------------------------------------- A telki paradicsom már ott díszlett az üvegtálban. Egyik-másik darabon a lámpa fénye rubinttá varázsolta a vízcseppeket. Még nem nyúltam hozzá. Vártam. Orromban buján vad, gyümölcsös illat csavargott. Elképzeltem az ízt. Tökéletes gasztronómiai élmény várt rám, melyhez nem kell markáns kiegészítõ, kolbász vagy pecsenyehús. Lassan vajazni kezdtem egy kenyérszeletet. Ekkor vad röptében keringeni kezdett az asztal felett egy légy. Gyermekkoromban szenvedélyes légyvadász voltam. Igyekeztem a levegõben elkapni a rovart, ez persze ritkán sikerült. Tehát: lecsapás. Megvárni, amíg leszáll, és akkor puff! És ha nem száll le? Egyszer még a tapasztalt, öreg legyek is leszállnak. Õket persze sarokba kell szorítani. Valóságos taktikai harc alakul ki egy ilyen ellenféllel. Az ember szinte tisztelni kezdi, a végén alig akarja megölni. De minden játszma véget ér. Hosszú ideje nem bántom a legyeket. Semmilyen állatot, hacsak nem veszélyeztetnek. Általában mi veszélyeztetjük õket, sterilizált környezetünkben nincsen helye a szabályainknak nem engedelmeskedõknek. Pedig e lények sokkal régebben élnek a világon, mint mi, és teljesen önkényesen oroztuk el földjüket, vizeiket, levegõjüket. Miért fosztanánk meg õket az élettõl is, melyet velünk együtt is tudnak élvezni? Ha az ételemen akarna landolni valamelyikük, hát elhajtom. A szemtelenkedõket pedig - régi vadásztechnikáim alkalmazásával - befogom, és kiteszem az ablakon. Ellentmondást nem tûrõ mozdulattal a tálba nyúltam, és kivettem egy paradicsomot. A kocsány felõli részére illesztettem késem recés végét, és lassú, de erõteljes mozdulattal kettészeltem. Néhány, belsejébõl fakadó, narancsszín lövellet napfény átitatta, hajnali harmatcseppként pihent meg a kezemen. Az illat, mely elõbb ígéret volt csupán, a valóság súlyos párájával nehezedett az asztal köré. Egy-egy vágással tovább cikkelyeztem a két fél gyümölcsöt, majd a sóért nyúltam. De a telki paradicsomra igazán nem kell só, mint a boltira. Ettõl ízt venne el csupán, ami annak valami ízt ad. A légy eközben intenzíven uralta az étel és a lámpa közti üres teret. Enni kezdtem. Ha a tányérom közelébe merészkedik, elhessentem. Ám ezt a legyet nem az étel érdekelte. Kezdetben látszólag összevissza csapongott. Kiderült azonban, hogy egyre szûkülõ, koncentrikus köröket ír le a villanykörte körül. Majd tovarebben onnan, közben biztosan az ételt fürkészi; köztudomású, hogy a legyek mozaikszemükkel majdnem háromszázhatvan fokban látnak, gondoltam futólag, miközben figyelmemet a negyedik paradicsomgerezdre fordítottam. Ekkor a légy már egészen kis köröket írt le, majd belecsapódott a villanykörtébe. Éktelen zümmögést hallatott, majd aléltan az asztalra hullott. Megsajnáltam. Ha ilyen kábult állapotban megfogom, és kiteszem a szûrét, még baja eshet. Vártam tehát. Néhány másodperc múltán felocsúdott, és fittyet hányva a paradicsom, a vaj illatának, megindult a villanykörte felé. Most már nem körözött, erõit egy helyre összpontosítva nyílegyenesen támadott, majd a kudarc után azonnal visszavonult. Kissé ingatag kóválygásokkal erõt nyerve újra meg újra nekirepült a forró körtének. Érezte azonban, hogy nem elég átütõek a csapásai. Hangsebességre kapcsolt, és egetverõ sikoltással ostromolta meg azt a tüzes fénygömböt. Gigászi küzdelem volt ez. A hõs mindenáron át akart hatolni a kemény, forró közegen, hogy elérje, ami mögötte van. Az éjszakát nappallá varázsoló csodát, a mindenség titkát, az élet dajkáját - a fényt. Nem érte el. De elégette önmagát. --------------------------------------------------------------------------------