|
A mezítelen marketing A politika mint marketing A médiumok és a távoktatás hatása az írásbeliségre és az irodalomra Pro urbe et orbe Perspektíva |
![]() Last modification: November 18, 2009 Copyright © 2002-2009, Ballai László. All rights reserved. |
|
|
|
![]() BALLAI LÁSZLÓ: A mezítelen marketing Mi is az a "marketing", mi a tényleges, racionális jelentése ennek a varázsszónak, melyet minduntalan hallunk és használunk? Mivel foglalkozik a marketingmenedzser, s valóban olyan fontos-e a munkája, hogy méltán tekinthetjük korunk hősének? Vagy netán valami nagy és alapvető értékválság tükröződik a marketingkultúra elburjánzásában, a mindenűvé befurakodó reklámok, a korlátlan fogyasztást az élet céljának föltüntető menedzserek szép új világában? Ballai László sok szempontból közelíti meg ezeket a kérdéseket: elemzi a marketing közgazdaságtani tartalmát (vagy tartalmatlanságát), megvizsgálja a marketing - sokszor értelmetlen - nyelvét, a filozófiatörténet szabadságeszméit áttekintve mutat rá, hogy a marketingkultúra nem a szabadság kiterjesztésének, hanem radikális szűkítésének az eszköze, a világirodalomból vett példákon keresztül mutatja be azt a lapos kufárszellemet, amely a marketing eszméjét áthatja, felhívja a figyelmet a marketing térhódítása és a földünket fenyegető ökológiai veszélyek közti összefüggésre... s végül eljut egy meghökkentő gondolatig: "A marketing, ha nem vigyázunk, totális eszmévé válhat, mely épp azért lehet pusztító hatású, mert nem vesszük elég komolyan." *
"Az utóbbi időben az egyik leggyakrabban hangoztatott marketingkommunikációs érv: »mert megérdemled«. és kit látunk a reklámban? Menedzsernőt, aki hajlakkot, tusfürdőt és bonbont, valamint menedzsert, aki arcszeszt, dezodort és menedzsernőt érdemel. Soha nem tudjuk meg, hogy a bangladesi hajléktalan, a janomamo vadász, a busman gyűjtögető mit érdemel."
|
![]() BALLAI LÁSZLÓ: A politika mint marketing " ... Szükség van-e egyáltalán vezérekre? Csányi Vilmos azt állítja, hogy az evolúció nem feltétlenül a legkiválóbb egyedek megjelenése, de mindenképpen a csoport fennmaradásának irányába hat. A humán evolúció viszont kitermelte az "egytagú csoportot", az önálló véleménykialakításra, cselekvésre képes egyént, aki az általa kialakított mikrokozmosszal mások számára is példával szolgál, anélkül, hogy uralma alá hajtaná őket. Természetesen a társadalom nem nélkülözheti az államigazgatási tisztviselőket, és az ország helyzetét vagy kisebb térséget átfogóan megítélni, és javítani képes jogalkotókat, akik hozzáértésüket, még mielőtt kormányzati döntési pozícióba kerülnének, szakmai minősítő vizsgán bizonyítják. Ha egy külföldi állampolgárságért folyamodik, akkor vizsgát kell tennie az adott ország alkotmányából. A politikusi pálya kritériumaként nincs ilyen követelmény. Az ország vezetését végző személyeknek a vállát óriási felelősség terheli, sokkal nagyobb, mint például a tehergépkocsivezetőkét. Ha valaki tehergépkocsivezető akar lenni, nagyon komoly pszichiátriai szűrővizsgálaton kell átesnie. A politikusokkal szemben ilyen követelmény sincs. Pedig ha a szakmai és a pszichiátriai szűrőn átment személyek között még mindig akadna olyasvalaki, akinek marketingpolitikusi ambíciói lennének, azzal már könnyen meg lehetne értetni, hogy lobogó szónoki képességeit olyan ügyek szolgálatába állítsa, amelyek sürgető fontosságuk okán nem csupán értelmi, de érzelmi azonosulást is igényelnének az emberektől, mint például az illegális szemétlerakóhelyek megszűntetése, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése vagy a készenléti véradók számának növelése. Akkor talán betelhetnek Milton Rokeach jósigéi: Egy őszinte "változás
létrejöttét úgy
képzeljük el, hogy az új
nézet vagy a régi nézetbeli
változás ... egy sor
önálló aktivitást
indít el, amelyek más
perifériális nézetet is
megváltoztatnak, miáltal a
perifériális régi, és
esetleg a közbülső és az elsődleges
régió, belső szerveződését
módosítják." |
BALLAI
LÁSZLÓ:A médiumok és a távoktatás hatása az írásbeliségre és az irodalomra "... Az olvasás az ismeret- és örömszerzés egyedi és semmivel sem pótolható formája, mely a telekommunikációs eszközök, médiumok segítségével jelentős mértékben racionalizálható, lerövidül a háttéranyag keresésére fordított idő. Aki olvasott már könyvet, majd huzamosabb ideig silabizálta a monitort, nem csupán azért fog visszatérni a könyvhöz, mert három óra elteltével már vibrál a szeme, hanem mert közvetlen kapcsolatra törekszik e bekezdésekbe, sorokba rendeződő, kiterjedéssel rendelkező tapintható, jószagú, természetes entitással. Voltaképpen a
számítógépek és
az Internet világa - ha úgy tetszik,
akár mint a televízió
alternatívája - az
írásbeliség világa, amely a
Gutenberg-galaxison, azaz a sornyomtatású
szövegek olvasásának és -
igaz, nem szedésnyomóval, hanem
tasztatúrával történő -
létrehozásának
képessége. Az ősi
kultúrákhoz való
visszatérés metaforikus értelemben is
túlzás. Az új oktatási
formák éppen az
írásképben is
rögzíthető, tehát
írás-olvasásra
épülő gondolkodási struktúra
nélkül értelmezhetetlenek. ..." |
![]() BALLAI LÁSZLÓ: Pro urbe et orbe "... Bejártam a
világot. Legtöbbet a Római Birodalomban
utazgattam. Idén megfordultam Carnuntumban,
Crotonéban, Scolaciumban, Locriban, Paestumban, Pompejiben.
Amikor hazatértem, büszke voltam arra, hogy a
föld, ahol élek, Európa első szervezett
trancsznacionális államához tartozott.
És akkor eszembe jutott, hogy már vagy
tíz éve nem voltam Aquincumban. Beültem
az automobilba, és elutaztam a magyarországi
Rómába. Nem kellett kétezer
kilométert megtennem, mint Crotonéig, csak
tízet. Forgalmi dugó sem volt. Tizenöt
perc alatt odaértem. Miért tartott tíz
évig ez a tizenöt perc? Szerkezetében
hasonlóan áttekinthető római
városról van szó, mint, mondjuk, a
krétai Gortys vagy a ciprusi Paphos. Vagy éppen
tíz esztendő romváros-járó
tapasztalata kellett ahhoz, hogy Aquincumba hazatérve csak
belépjek a területre, és már
lássam is a szentélyt, a
közfürdőt, a forumot, a tűzoltó
kollégiumot? De nem csupán a jelenlegi
alapfalakat, hanem a települést,
képzeletem
újjáépítette egykori
pompájában. És mindez, a
polgárváros, csupán
töredéke az egykori teljes Aqunicumnak, melynek
maradványai óbudaszerte
láthatók. A múzeumban
azután kiderült, hogy a lakótelep
kőrengetegében eldugva vannak olyan római kori
emlékek, amelyekről még nem is hallottam.
Például a Herkules
villáról. ..."
A mű letölthető formátumai és azok nagysága: |
BALLAI
LÁSZLÓ:Perspektíva "... A pedagógiaelmélet sokat fejlődött az elmúlt időszakban, melyhez, vélhetőleg igazodik az oktatási gyakorlat is. Korunk igénye ez! A mai tanulók mintegy húsz százaléka diszlexiás. Régebben az e gyűjtőfogalom alá tartozó jelenségeket betegségnek, de legalábbis abnormálisnak értékelték a szakemberek, melyeket meg lehet és meg is kell szűntetni. Ám a populáció húsz százaléka nem lehet beteg – csak más. Amely a megismerést, e csodálatos élményt a porosz iskolarendszerben nem tudja megtapasztalni. A pedagógiaelmélet sokat fejlődött az elmúlt időszakban, melyhez, vélhetőleg igazodik az oktatási gyakorlat is. Korunk igénye ez! A mai tanulók mintegy húsz százaléka diszlexiás. Régebben az e gyűjtőfogalom alá tartozó jelenségeket betegségnek, de legalábbis abnormálisnak értékelték a szakemberek, melyeket meg lehet és meg is kell szűntetni. Ám a populáció húsz százaléka nem lehet beteg – csak más. Amely a megismerést, e csodálatos élményt a porosz iskolarendszerben nem tudja megtapasztalni. Hiszen a modernizmus, melyet fejlődésnek is neveznek, legalább annyi problémát teremt, mint amennyit megoldani vél. Mert mi az, hogy fejlődés? Thoreau mintha látta volna lelki szemeivel az emberi nem e csökevényeit, miközben a következőket írta százhatvan évvel ezelőtt: „Találmányaink
csinos játékszerek csupán, amelyek elvonják a figyelmet komolyabb
dolgoktól. Javított eszközök javítatlan célra, amely célt már anélkül
is túlságosan könnyű volt elérni: így példának okáért most vasút vezet
Bostonba, New Yorkba. Nagy dérrel-durral mágneses távírót építünk
Maine-ból Texasba; de hátha Maine-nek és Texasnak nincs is semmi fontos
közlendője?… Alig várjuk, hogy alagutat fúrjunk az Atlanti-óceán alatt,
és az óvilágot néhány héttel közelebb hozzuk az újhoz; de talán a
legelső hír, amely az ameriakiak türelmetlenül hegyezett nagy fülébe
fog jutni az lesz, hogy Adelaide hercegnőnek szamárköhögése van! ..." |
|